Valódi önismeret?! Hogyan?

önismeret, család, Piros KatalinMit is jelent az önismeret? Megismerni önmagunkat.

Igen ám, de hogyan lehetséges?

OlvasásraAmit az évek folyamán megtanulta

  • Rengeteg technika, teszt áll rendelkezésünkre. Valóban látni fogjuk, hogyan reagálunk le egy-egy helyzetet, hisz egy sor dolog van, ami befolyással van ránk, a viselkedésünkre?
  • Személyiség típusokkal látnak el bennünket, ezekbe próbáljuk önmagunkat illetve a körülöttünk lévő embereket beleszuszakolni. Bennem egy kérdés merül fel, vagyunk 7 milliárdan. Hogyan lehetséges ennyi embert 4, 9, vagy 12 típusba besorolni? Hisz arról szól az ősi tanítás, hogy egyszeri egyedi és megismételhetetlenek vagyunk.

Önmagunk valódi, helyes megismerése a legnehezebb és a legfájdalmasabb feladatunk az életben.

Miért?

  • Gondolunk magunkról valamit. (pl. milyen viccesek vagyunk) igen ám, de fel sem merül bennünk, hogy a viccességünkkel, hány embert bántottunk már meg.
  • Látjuk önmagunkat valamilyennek. Tényleg helyesen látjuk önmagunkat? Egy-egy helyzetben a viselkedésünket, a reakciónkat?
  • Vannak megtanult meggyőződéseink, amelyeket az élet minden területén használunk, amelyekhez ragaszkodunk és meg vagyunk győződve róla, hogy helyesek. Példának a szülők felé felállított elvárásokat emelném ki.
  • Hogyan kellene velünk szemben viselkedniük, mit kellene megtennie értünk, hogyan szeressen.

Az elsajátított nézeteink miatt, rengeteg vita alakul ki, megítéljük őkethisz nem azt csinálják, és nem úgy, amit mi elvárunk tőlük.

Annak ellenére, hogy szenvedünk a MEGTANULT látásmódunktól, foggal-körömmel ragaszkodunk hozzájuk.

Miből kaphatunk VALÓDI visszaigazolást, hogy helyesen vagy helytelenül látjuk önmagunkat, illetve az elsajátított nézeteink helyesek vagy helytelenek? 

A környezetünkben lévő emberek viselkedéséből!

Hisz ők úgy viselkednek velünk, ahogyan mi viselkedtünk régebben másokkal, úgy hogy észre sem vettük, hogy egy-egy helyzetben mennyire megbántottunk embereket.

Mivel az általunk halott, olvasott,  megtanult információkkal címkézzük meg a másik embert a viselkedése miatt, így esélyünk sem marad arra, hogy valóban láthassuk önmagunk valódi viselkedését.

Ha valóban meg szeretné ismerni önmagát, a szenvedését csökkenteni, meg kell tanulnia elengedni a megtanult meggyőződéseit.

Nem a hiányra koncentrálni, hanem azokat a dolgokat meglátni, és értékelni, amelyeket megkapott.