Ne ítélj, hogy ne ítéltess, ez minden tanításban benne van.

Nagyon nehéz ezt a mondatot mai világunkban betartani.

Mindent valakik által felállított elvárásokhoz kötünk, melyeket mi emberek magukévá tettünk, teszünk, hogyan kell

  • a többi embernek viselkednie
  • a szülőknek a gyerekeket nevelniük
  • a kormánynak az országot vezetnie
  • az iskolában a gyerekkel bánni

Ha a megtanult elvárásainktól eltérőt tapasztalunk, ítélkezünk a másik ember felett! Ítélő bírákká váltunk!

  • Át sem gondoljuk, hogy mi azonos élethelyzetben vajon tudnánk-e máshogyan viselkedni, vagy volt-e már ilyen helyzet az életünkben és mi ugyanúgy reagáltuk le, mint az az ember, akit megítélünk.
  • Fel sem tesszük, azt a kérdést vajon mi vezérli őt, hogy úgy cselekedjen, ahogy? Hogyan érzi magát, milyen érzések vannak benne?
  • Azon szintén nem gondolkodunk el, hogy a valakik által felállított elvárások vajon helyesek-e, vagy csak az ő hiányukat, adták át nekünk. Pl. a szülőknek hogyan kell nevelniük a gyereket.

Az ítélkezés helyett inkább hálásnak kellene lennünk, hogy nem hordjuk az ő cipőjét.

Egy valamit elfelejtünk, az élet igazságosságát. Amikor valakit megítélünk, akkor elvetettük azt a magot, hogy bennünket is meg fognak ítélni, még pedig egy olyan ember, akitől a legjobban fog fájni. Nem fogjuk érteni, hisz a saját ítélkezésünket, melyet jogosnak gondoltunk, már rég elfelejtettük, de az élet nem.

Gyakran van visszautalás, hogy nem ítélkezik, hanem véleményt mond.

A vélemény szó jelentése:

  • A vélemény mindig előítélet, mert vélt jellemzők értelmezését jelenti.
  • Valószínűségen alapuló ítélet, állítás, gyanítás, feltételes tudat, nézet.

Amikor személlyel kapcsolatban használjuk a vélemény szót, ugyanúgy ítélkezünk!

 

No Comments Yet.

Leave a comment

*